2009. november 14., szombat

A harmadik forradalom (20-21. század)

"... a szövegek elektronikus tárolása és közvetítése."

Napjaink "forradalma" elsőként a hordozók forradalma: részint visszalépés, részint óriási ugrás előre. Mintha az emberiség újra felfedezné az egykori tekercsformát a képernyőről való olvasás által; ám a könyvek megőrzik a későbbi kódexek alakját is: az oldal- és fejezetszámozást, a bekezdésekre tagoltságot, a tördelés jellegzetességeit.

Az elektronikus (digitális) szöveg formája olyan tulajdonságokkal bír, amelyek a nyomtatott szöveget olvasók számára ismeretlenek. A hipertext által lehetővé tett nemlineáris olvasás egyúttal a gondolkodás nemlineáris voltát is követi. Az intertextualitás helyet kap a szöveg "fizikai" megformáltáságban is.

"A hypertext alatt nem-folyamatos [non-sequential] írást értek - olyan szöveget, mely elágazik, és választási lehetőséget kínál az olvasónak, mely leginkább egy interaktív képernyőn / közegben olvasható. Általában kapcsoló elemekkel [links] összekötött szövegdarabok soraként képzelik el, melyek különböző útvonalakat biztosítanak az olvasónak" (Theodor H. Nelson)

Az olvasás - ahogy ennek mintegy előzményeként az írás is - közösségivé válik. Az olvasó eddig nem nyúlhatott bele a szövegbe, nem szerkeszthette - most egyszerre válik íróvá és olvasóvá: megnyílik az út a szerkesztés felé, lehetőséget kap megjegyzések hozzáfűzésére, átszerkesztésre. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan megnő a plágiumok száma és az ellenőrizetlenség mértéke, így a szerzői jogi védelem is nagyobb szerepet kap, újragondolást igényel.

A digitális szöveg fajtáit Raine Koskimaa munkája szerint négy fő csoportba soroljuk:
  1. A nyomtatott irodalom digitalizálása

    Célja a megőrzés, a könyvtárak, közgyűjtemények esetében akár az állomány- és állagvédelem, a dokumentum- és tartalomszolgáltatás. Ennek érdekében történik az eredetileg nyomtatásban megjelent dokumentumok digitalizálása, melyek gyakran közös e-gyűjteményekbe csoportosulnak, mint pl. a MEK vagy a DIA.

  2. Eredetileg is digitálisan publikált irodalom

    Ennek az irodalomnak nincsenek nyomtatásban megjelent előzményei, a szöveg eleve digitális formában keletkezik és kerül ki a webre - mint a személyes honlapok, blogok és e-folyóiratok stb.

  3. Az elektronikus formátum lehetőségeit kiaknázó irodalom

    "Az ide tartozó szövegek már igen nehezen reprodukálhatók nyomtatásban, hiszen igyekeznek kihasználni a hipertext specifikus lehetőségeit (linkelhetőség, multimédia, interaktivitás)..." (Józsa Péter)

  4. Hálózati irodalom

    A hálózati irodalom alapja a közösség: az olvasó egyszerre íróvá is válik. A szövegek "nem zártak, hanem nyitottak a világháló felé, és folyamatosan frissülhetnek a szerző vagy az olvasók közreműködése révén."

Nincsenek megjegyzések: