2010. január 22., péntek

Egyelőre

A tervek szerint folytatom a munkát ebben a témában - erre (többek közt) a HUNRA is kellő lelkesedést és lendületet adott, nem is egyszer - , az még kérdés, hogy ezen a blogon lesz-e még változás. Egyelőre ennyi volt - a tervek szerint a delicious tovább frissül. Köszönet mindenkinek a lelkesítésért! :)

Forrás: Napi Garfield

2010. január 3., vasárnap

Mitől sikeresek?

Vámpírok és vérfarkasok, alkonyat, manók és a fantázia lényei; szinglik; jólét, stresszmentesség, egészség és siker; keleti kultúrák és ezotéria - jellegzetes témák ezek napjaink sikerkönyveinek világában. Kíváncsi vagyok, mi rejtőzhet a világsikerek hátterében. Miért keressük a borzongást, a groteszket? Mennyire előidézője a sikernek az elvágyódás a realitásból a nem reális világokba?

A szabadidő eltöltése és ezen belül az olvasási szokások is alaposan megváltoztak az évszázadok, évtizedek során: a könyvek elterjedésével az olvasás a szabadidő - miután már szabadidőről beszélhetünk - eltöltésének népszerű eszközévé vált; az olvasás célja többé nem csak az ismeretszerzés vagy a tanulás, de a szórakoztatás is lett. A technika fejlődésével, a gépek megjelenésével és elterjedésével a szabadidő mennyisége megnőtt, jellege átalakult - s vele együtt átalakultak eltöltésének eszközei is. Előtérbe került a sport, a közösségi tevékenységek, az aktív kikapcsolódás, majd az elektronika fejlődésének köszönhetően a rádió és a televízió, az internet. A fogyasztói szemlélet kialakulásával az ember figyelme egyre inkább önmaga felé fordul, bár a web kedvez a közösségek ki- és átalakulásának is.

Az olvasás "funkciója" ezzel az átalakulással párhuzamosan változott, formálódott tovább.

"Igyekszem meggyőzni a hallgatóságomat arról, hogy az olvasás nem egy dologra való. Ha gyönyörködni akarok, mondjuk, Reviczky vagy Verlaine vigaszát keresem, és máshova nyúlok a könyvespolcon, ha rendben akarom tartani a Trabantomat. De megfelelő szakkönyv nélkül az sem megy!
A legtöbb igényes ember lelkében él valamiféle kíváncsiság. Mindenekelőtt saját lelkére, múltjára, de rögtön azután a szomszédjáéra kíváncsi. Azt szoktam mondani, hogy a könyv olyan áramforrás, ami hol kikapcsol, hol bekapcsol – mármint bennünket a valóságba." (Hegedűs Géza - 1979.)


Működő regényeket! - A siker a szerző és a kiadó szempontjából


"Egy regény pedig akkor működik, ha megfelel az alábbi követelményeknek:
  • azok többsége, akik szeretik az ilyen típusú sztorikat, élvezettel olvassák végig
  • nem érzik időpocsékolásnak az olvasást
  • miután befejezték, keresik az író további könyveit
  • és ajánlják másoknak a regényt."

Megfelelő marketingtevékenység nélkül nagy eséllyel maradhat el a siker, ám hiába a jó reklám, ha az olvasók egymás között, személyes kapcsolataik révén nem "népszerűsítik" az olvasott könyveket. A személyes kapcsolat egyike a leghatásosabb marketingeszközöknek - holott célja nem tudatosan a népszerűsítés. A jó könyv beszédtéma lesz, működő könyv - az olvasók keresni kezdik a szerző további könyveit, szerencsés esetben bizalom alakul ki bennük a kiadóval/a sorozattal szemben is - és ez a siker szempontjából többet ér, mint bármilyen reklám. A szerző vagy a mű ismertsége döntő jelentőségű a kötet sikere szempontjából. Sőt. "A médiából országos népszerűségre szert tett szerzők könyvei – gyakorlatilag függetlenül a tartalomtól – igen jó befektetésnek számítanak."

Más kérdés, hogy egy-egy sikeres, akár világsikerű, üzletileg is támogatott, népszerűsített kötet, amelynek olvasói "nem érzik időpocsékolásnak az olvasást" sem jelent garanciát arra, hogy olvasói - különösen fiatal olvasói - valóban rendszeres olvasókká válnak.

A népszerű könyveket gyakran lekicsinylően nevezik bestsellereknek, ám ennek a felhangnak gyakran nincs is alapja.

"Egy könyv bestseller volta önmagában nem jelenti a mű „értékességét” (például hosszabb távon érvényes tartalmat, maradandóságot), csupán a közönség érdeklődését vagy állítólagos érdeklődését jelzi – amely kétségtelenül fontos, hiszen a könyvek (és hasonló árucikkek) a közönségnek készülnek, de ezt a figyelmet esetleg csak a mű ismertsége és médiatámogatottsága idézi elő."


Mit olvasunk?


"Az emberek ma is azt szeretik olvasni, amiben valami történik. Az elbeszélés módja az időben változik. De hogy valaminek történnie kell, hogy az ellentétek összecsapnak, és az emberek különféle helyzetekben különbözőképpen viselkednek – az változtathatatlan. Victor Hugóban és Poe-ban, Flaubert-ben és Agatha Christie-ben az a közös, hogy lebilincselnek, felébresztik és ki is elégítik az olvasó kíváncsiságát. Beavatnak abba, hogy milyen érdekes dolgok történnek a világban és a szomszédban. Ha kérek egy feketét egy presszóban, és kihozzák – ez nem téma. De ha a felszolgáló azt mondja, hogy „Önnek nem hozhatok”, akkor a dolog kezd érdekes lenni. Egy régi görög szerzőnél olvastam, hogy minden dráma arról szól, valaki valamit akar csinálni, de ezt valakik akadályozzák. A két törekvés összeütközik, s ezáltal más helyzet alakul ki, mint a dráma elején." (Hegedűs Géza - 1979.)

1979 óta a fő irányvonal - "amiben valami történik" - nem változott ugyan, de az olvasók egyre nagyobb mértékben keresik a könnyen fogyasztható, kevés szellemi erőfeszítést igénylő könyveket, lektűröket és a "sztárírók" könyveit is. S ezt az igényt rendre ki is elégíti a rendszerváltás óta sokszorosára duzzadt kiadói kínálat. Az olvasók egyre gyakrabban állnak elő speciális, egészen egyéni igényekkel, s ebből gyakran profitálnak azok a kiadók, amelyek kimondottan az egyéni igények kielégítését választják fő célul működésükben. A könyvek iránti kereslet ugrásszerűen nő meg a karácsonyi, karácsony előtti időszakban - s erre a kiadók és a könyvterjesztők is tudatosan készülnek.



Alternatívakeresés?

A sikerkönyvek témái - egészen változó minőségben és hitelességgel - fedik le azokat a területeket, amelyeken napjaink társadalma ínséget szenved. Válaszokat, méghozzá igen gyakran a fogyasztói szemléletnek megfelelő, gyors, kész, azonnal fogyasztható és emészthető válaszokat igyekeznek keresni és adni olvasóiknak - gyakran a hitelesség és az igazság(osság) rovására is.

Az intimitás és a spiritualitás válsága(?)

Megnőtt a sikere azoknak a könyveknek, amelyek az intimitás, a titkok határát érintgetik. A sztárírók könyvei az ismeretlen ismerős "celebek" magánéletébe engednek bepillantást. A Da Vinci-kód-típusú könyvek, az apokrif evangéliumokat (újra)felfedező, azokból szenzációt csináló regények izgatottan keresik a kérdéseket, a titkokat, majd a válaszokat is. A keleti kultúrákkal és az ezotériával, spiritizmussal stb. foglalkozó irodalom alternatívát próbál kínálni az európai spiritualitásból kilépni vágyó, de gyakran gyors, kész és más válaszokat, utakat kereső, nem ritkán kétségbeesetten kapaszkodó olvasó számára. Sikeresek, mert utat, kapaszkodót kínálnak annak, aki nem tud hova kapaszkodni, aki keresi a spiritualitást, még inkább: az egyetemességet.

Egyénként és közösségben

Nem csak egyetemes válaszokat keresünk - egyediségünk és együttességünk, közösségi életünk ugyanígy alternatívák, új utak után kutat. A szingliirodalom a nőt új, a korábbi évtizedektől eltérő szerepben: az önálló, független nő státuszába helyezi. Stephenie Meyer Alkonyat-sorozata - bár karaktereit, stílusát sokan laposnak, gyengének mondják - valami mást, mint elődei: a szerelem új távlatát kínálja a többségében tizenéves olvasók számára: tudsz-e szeretni az életed árán is?

Elrugaszkodás a valóságtól

Beszélhetünk a romantikus lektűrirodalom "hús-vér" szereplőiről, a fantasyk világának lényeiről, vámpírokról, vérfarkasokról, varázslókról: mind a nemreális világok átélésére vezetik olvasójukat. Lehet-e - még ha nem is tudatos - cél a kézzelfogható valóságtól egy másik, irreális, izgalmas, néha groteszk világba való menekülés? Ebben a szférában az olvasás csemege lesz, kiváltság - már nem az információszerzés, sokkal inkább az elszakadás, a kilépés eszköze.


A kép forrása: Sztárok bestsellerei